FEKETE HOLLÓ ®

A hely, ami idősebb mint Amerika

A 15. század hangulata és a mai fine dining találkozása. Mátyás király & Beatrix korából merítünk ihletet – tányéron, pohárban, történetben.

Rövid Bemutatkozás

Történelmi falak között, kortárs konyha

Ráckeve óvárosában, a legendás FEKETE HOLLÓ épületében várunk: boltívek, kőkeretek és régi cégér – belül pedig friss, modern konyhai gondolkodás. Nálunk a helyi kedvencek és a reneszánsz ihletésű fogások finom eleganciával találkoznak.

Minőség, amihez hűek vagyunk: szezonális alapanyagok, kézműves technológiák, letisztult tálalás.

Történetünk

Mátyás király és a hollós címer legendája

A Hunyadiak címerében már Hunyadi János korában megjelent a csőrében gyűrűt tartó fekete holló; Mátyás a Corvinus melléknevet is erről kapta (latin corvus = holló). 1470-ben a budai Nagyboldogasszony-templom (mai Mátyás-templom) déli tornyára is felkerült királyi címere a hollóval.

A jelkép eredetét legendák magyarázzák: a gyűrűt ellopó, majd üldözött holló története, illetve Szilágyi Erzsébet hollós üzenetküldése a prágai fogságban lévő fiához. A fekete holló így a Hunyadiak erejét, Mátyás eszességét és a hozzá való hűséget fejezte ki.

Beatrix királyné és Ráckeve királyi mezővárosa

A Csepel-sziget – rajta a későbbi Ráckeve – hagyományosan a magyar királynék nászajándéka volt; Mátyás okleveleiben Beatrix legnagyobb magánbirtokaként szerepel. 1476 után Ráckeve így királynéi birtokká vált (nagy valószínűséggel ekkorra már állt a későbbi FEKETE HOLLÓ épülete).

A települést 1440 körül szerb (rác) menekültek alapították; nevükből ered a „Ráckeve”. Soknemzetiségű kereskedőközösség jött létre. A 15. század második felére Ráckeve királyi, majd királynéi mezőváros, élénk kereskedelmi hálózattal Erdélytől az Alsó-Ausztriáig és a Balkánig. A város ékessége az 1487-ben épült késő gótikus szerb ortodox Nagyboldogasszony-templom.

A ráckevei „Fekete Holló” fogadó történelmi emlékei

Gazdag reneszánsz örökség

Az óvárosban, a Kossuth Lajos utca és a Szent István tér találkozásánál álló, vastag falú, boltozott műemlék késő gótikus és kora reneszánsz részletei (kőkeretek, pincék, boltozatok) alapján 15–16. századi eredetű; két középkori házból nőtt össze. A hódoltság után Zöldfa vendégfogadóként ismerték.

Az 1960-as évek végén bontás fenyegette, de a feltárt értékek miatt megmentették, és ~1970-ben felújítva ismét vendégfogadó-étteremként nyílt meg. Cégérét Máté János ötvösművész készítette: fekete holló arany gyűrűvel és Ráckeve régi címerével – tisztelgés Mátyás öröksége előtt.

Helyi hagyomány szerint a házat maga Mátyás építtette Beatrixnak (írásos bizonyíték nélkül), ami jelzi, milyen erősen él itt a Mátyás-kor emlékezete.